Ó áhá árá jeni
Á á-jenió
Napforduló: a vég,
egyben a kezdet.
Napforduló:
régi a dal.
Most fagyos a szív
és fagyos a kedved,
de mit számít a hó
ha egy kolinda szól.
Nanana nanana
Hozzon az év új szót!
Kenyeret és egy csöpp sót!
Lelket a dalba!
A pohárba bort!
Szólít -
rejtőzik a nyárban az ősz.
Hív -
korai talán.
Hát várj még, csendes délután.
Kétezer év...
most számoljunk szépen,
ez hány ezer éj,
és hány ezer nappal.
Hallod-e még
a fákat a szélben
és érted-e már
a madarak énekét ?
Mi az ami történt ?
És ami vár, ami hív?
Visszatér ez az álom,
visszatér ez a tánc:
derengő, buja fényben
egy körben találsz
és mozdul a láb.
Arannia hámmáó - arannia háá
Egyszerre ver a szívünk
végre már.
Körtánc. Szép lassan jársz / Gyönyörű lassan jársz
s velem a dobbanó szív ütemére
muzsikálsz.
Figyeld a hangokat,
hol a kelet, s hol a nyugat.
A szívünk éppen merre húz;
keleti sound ez vagy a blues?
Nem számít, nem számít már
nem számít, hol a határ!
Viszi a szél
a hajdani Istenek sóhaját.
A sápadt égből
keserű könny hull ránk.
Zöld és kék - fák és fény
milyen lehetett rég? - nem tudjuk már...
Némák Ők: a hajdani Istenek,
csak néznek, néznek ránk.
Ők már elfelejtett Istenek,
várnak, hiszen türelmesek még.
A Tenger a Tűz meg a Szél,
a hegycsúcsokon a Jég.
Nanna-nanna-nanana...
Nekünk a legszebbik estét
Fekete színre festették,
Fekete színre festették.
Minket anyánk megátkozott,
Mikor a világra hozott,
Mikor a világra hozott.
Azt az átkot tette reánk:
Ország-világ legyen hazánk,
Ország-világ legyen hazánk.
Szerelem, ébresztő! kérlek melegíts.
Monoton évekből végre kiszakíts.
Eleget vártam Rád, kérlek Te segíts!
Szerelem, ébresztő! végre melegíts fel.
Szerelem, ébresztő! alszol ugye még ?
Tegyed a dolgod, mint én a magamét.
Eleget vártam Rád, kérlek Te segíts!
Szerelem, ébresztő! lusta Aphrodité!
Hull a levél a fáról
Elmegyek én e tájról,
Elmegyek én messzire,
El a világ végire.
Nékem nincs még szeretőm,
Nem adott a Teremtőm,
Elmegyek hát keresni,
Szeretnék már szeretni.
Fehér Hold,
Ezüst Hold.
Fényedben fürdik a táj
Újhold, új király.
Vártunk,
Hívtunk.
Tűnik már a homály
Újhold, új király - új király.
Újhold, új király
Hozz ránk jó heteket, hónapot.
Új fény, tűnő homály
Úgy vártunk!
Egyedül
Ő marad nekünk egyedül, na nanana
ha leülünk egy fáradt nap után.
És pengetünk
Így könnyebben feledünk. na nanana
Esti csend, az asztalon pohár.
Csak a gyertya ég,
de ennyi épp elég.
A ritmus az órám - későre jár.
Kicsit még maradunk,
bár a poharunk üresen áll.