A mese olyan, mint az álom, az álom olyan, mint a zuhanás, az ember ül a kertben nyáron és egyszerre az ösvényen egy jólöltözött nyuszi suhan át!
Zsebében láncon lóg egy óra, a nyuszi mindig igen elegáns, igazán nem tehetek róla, de követem, mert érdekel, mint minden nyúl és minden elefánt.
A mese olyan, mint az álom, mászkálnak furcsaságos figurák, egy sokszor láthatatlan tájon, hol délután, hol délelőtt, hol jólöltözött nyuszi suhan át.
A nyuszi után futok én is, hullok a mélybe, puha suhanás, valami távoli pont fénylik, a nyuszi az, a zsebórás, és véget ér a hosszas zuhanás.
A mese olyan, mint az álom, megyek egy ismeretlen folyosón, és egyre hosszabb, ahogy járom, és feltűnik egy ajtó, és már el is tűnik, mihelyt kinyitom.
Hol nagyra növök, hol meg össze, eszem egy italt, iszom süteményt, és leszek óriás és törpe, és kezdődik a mese és én szárnyalok a zene ütemén.
//: A mese olyan, mint az álom, az álom olyan, mint a zuhanás. ://
Most már hosszú vagyok, nemrég voltam parány. Hogy lehetek önmagamnál nagyobb? Mire erre végre választ kapok, megváltozik rajtam minden arány. Ugyanaz vagyok-e még, ez talány.
Azt mondják, hogy növök, de akkor az már nem én! Hogy lehetek önmagamnál nagyobb? Hogy lehetek más, mint aki vagyok? Hasam van a régi fejem helyén, vállam van a saját fejem fején!
Hol ekkora vagyok, hol akkora, mindig amennyi kell.
Hol ekkora a kezem, hol akkora, hol van bennem ennyi hely?
Tágul a fejem, ha megnövök, a sapkám meg összemegy.
össze-vissza növök, de egy vagyok, csak lassan már kétszer egy!
Azt mondják, hogy növök, de akkor az már nem én! Hogy lehetek önmagamnál nagyobb? Hogy lehetek más, mint aki vagyok? Hasam van a régi fejem helyén, vállam van a saját fejem fején!
Hol ekkora vagyok, hol akkora, mindig amennyi kell.
Hol ekkora a kezem, hol akkora, hol van bennem ennyi hely?
Tágul a fejem, ha megnövök, a sapkám meg összemegy.
össze-vissza növök, de egy vagyok, csak lassan már kétszer egy!
Csak lassan már kétszer egy.
Hernyó, báb és pillangó: az még ugyanaz a lény? Mekkora nagy változás, Alice most épp óriás: ez még ugyanaz a lány?
Mag, palánta, árnyas tölgy: az még ugyanaz a növény? Tegnap barna, most már zöld! Kislány, bakfis, felnőtt hölgy: szólíthatom-e a nevén?
A pillangó is volt valaha hernyó, egy szép nagy lány is volt kis kölyök, girnyó, kit lénye úgy takart, mint fényt az ernyő, mint rózsabokrot nagy madár vak árnya. A sok kis magból lesz a lombos erdő, a hernyóban már ott a lepke szárnya.
Hernyó, báb és pillangó: az még ugyanaz a lény? Mekkora nagy változás, Alice most épp óriás: ez még ugyanaz a lány?
A pillangó is volt valaha hernyó, egy szép nagy lány is volt kis kölyök, girnyó, kit lénye úgy takart, mint fényt az ernyő, mint rózsabokrot nagy madár vak árnya. A sok kis magból lesz a lombos erdő, a hernyóban már ott a lepke szárnya.
A gomba egyik oldalából jót harapsz és összemész, a gomba másik oldalából jót harapsz és nagyra nősz. Az egyik percben úgy tudod, kis bakfitty vagy még, semmiség, a másik percben megcsodálnak, mint egy igazi bombanőt.
A hernyóból lesz pillangó, az égi kékben ellengő, a nyári kertben csellengő, a napsütésben villongó! A kis bakfisból lesz a bombanő, az erdőben sokféle gomba nő.
A pillangó is volt valaha hernyó, egy szép nagy lány is volt kis kölyök, girnyó, kit lénye úgy takart, mint fényt az ernyő, mint rózsabokrot nagy madár vak árnya. A sok kis magból lesz a lombos erdő, a hernyóban már ott a lepke szárnya.
A kutya folyton eltűnik vigyora itt van nem szűnik valahogy most is itt játszik amikor ő már nem látszik
A kutya folyton eltűnik vigyora itt van nem szűnik valahogy most is itt játszik amikor ő már nem látszik
Ahogy a dallam dal nélkül ahogy az ablak ház nélkül ahogy a hullám víz nélkül ahogy az árnyék fény nélkül
Ahogy a tócsák tó nélkül ahogy a kócsag kó nélkül ahogy a hólyag hó nélkül ahogy a bélyeg bé nélkül
A kutya folyton eltűnik vigyora itt van nem szűnik valahogy most is itt játszik amikor ő már nem látszik
A kutya folyton eltűnik vigyora itt van nem szűnik valahogy most is itt játszik amikor ő már nem látszik
Ahogy egy búcsú bú nélkül ahogy egy lépcső cső nélkül ahogy egy verset könyv nélkül ahogy a rímek vers nélkül
Ahogy egy széken emlék ül hagyom e dalt most emlékül zsebóra jár-kel zseb nélkül vigyora néz egy eb nélkül
Ahogy a dallam dal nélkül ahogy a dallam dal (dúdolás) ahogy a dallam (dúdolás) ahogy a (dúdolás) ahogy (dúdolás)
Három bolond ült egy asztal mellett, így is elég sokan voltak, negyedik nem kellett.
Különös egy asztal volt ez persze: uzsonnára terítették és az sose telt le.
Soha nincs dél, folyton délután van, és az újabb délután is délután után van.
Három bolond körülült egy asztalt, ettek-ittak, s időmúlást egyik sem tapasztalt.
Zsebórával mérték meg a tea hőfokát, s nem értették kihűltének egyik főokát:
//: //: nem létezett számukra az elveszett idő, egyre telt, csak egyre telt, de nem volt mérhető, refrén-módra ismételte egyre önmagát, órájuk is egyre-másra délutánra járt, ezért mérték meg vele a tea hőfokát, s nem értették kihűltének egyik főokát: :// ://
A Királynőnek kellene egy szobalány ki mindig ott van őfelsége oldalán a szolgálatért két penny a fizetés ha semmit sem kell csinálni, ez nem kevés
és ráadásul minden másnap lekvár.
A Királynőnek rendetlen a frizuja a Királynő egy lehetetlen figura, ha eljátszod a szobalánya szerepét, a szolgálatért két penny a fizetés.
és ráadásul minden másnap lekvár.
Lekvár minden másnap van, s másnap mindig aznap van. Lekvár tegnap, lekvár holnap, lekvár minden másnap van. Mára sajnos nem tárolnak, másnap mindig aznap van. Nincsen tegnap, nincsen holnap, mára sajnos nem tárolnak, lekvár minden másnap van, s másnap mindig aznap van.
és aznap nincs. Lekvár nincs. A lekvár drága, a lekvár kincs! Hol van lekvár? Dunsztom sincs! De a dunsztosüvegben lekvár nincs!
Lekvár minden másnap van, s másnap mindig aznap van. Lekvár tegnap, lekvár holnap, lekvár minden másnap van. Mára sajnos nem tárolnak, s másnap mindig aznap van. Nincsen tegnap, nincsen holnap, mára sajnos nem tárolnak, lekvár minden másnap van, s másnap mindig aznap van.
A királynőnek mindene a rohanás csak balhé kell és zűr kell neki soha más és folyton szomjas vedeli a vizet és a szolgálatért két penny a fizetés.
és ráadásul minden másnap lekvár.
A királynő oly nyugtalan és ideges és utálja a meleget a hideget csak kiabál hogy csapják le a fejed és a szolgálatért két penny a fizetés.
és ráadásul minden másnap lekvár.
Lekvár minden másnap van, s másnap mindig aznap van. Lekvár tegnap, lekvár holnap, lekvár minden másnap van. Mára sajnos nem tárolnak, s másnap mindig aznap van. Nincsen tegnap, nincsen holnap, mára sajnos nem tárolnak, lekvár minden másnap van, s másnap mindig aznap van.
(Hát ezt nem igazán sikerült ideformatálni, de legalább jól érzékelteti egy kánon hangulatát!)
1. szólam 2. szólam 3.szólam 4. szólam
Fut az egyik fut a másik Erre-arra az a győztes ahogy tetszik Futhat jobbra aki játszik aki itt van ott a startkő Futhat balra Futnak struccok győztes lesz itt csupa győztes ahol tetszik fut a béka Futnak ölyvök mégsincs első játszik vígan ahol unja szabály semmi Aki itt volt na de meddig? ott ér célba Itt a vége ez mind győzött Ez mind győzött Fut az egyik Fut az egyik Fut az egyik fut a másik fut a másik az a győztes
Fut az egyik erre-arra Fut a másik futhat jobbra ahogy tetszik Az a győztes futhat balra ott a startkő aki itt van Aki játszik Futnak struccok ahol tetszik csupa győztes győztes lesz itt futnak ölyvök Fut a béka játszik vígan mégsincs első aki itt volt szabály semmi Ahol unja na de meddig? ez mind győzött ez mind győzött itt a vége Ott ér célba Fut az egyik Fut az egyik Fut az egyik erre arra erre arra futhat jobbra
Jártál már a Teknőciskolában? A legfontosabb tantárgy ott a másztan. Egy meg egy láb előrelép, egy meg egy láb hátra, így összesen nulla út jut négy szupergyors lábra.
Ha a padló feltűnően morzsás, akkor éppen tanulják az orzást. Egy meg egy láb előrelép, egy meg egy láb hátra, így összesen nulla út jut négy szupergyors lábra.
Van angolna-nyelvóra és lavina és legörög, annyit tanul minden teknőc, hogy a végén bepörög, úgy bepörög, meg se szólal se sokszor, se néha, sok-sok művelt kicsi teknőc sok nyelven lesz néma.
Mikor pedig nagyon nagy a tócsa, akkor zajlik az olvadás-óra. Kicsi teknőc lassan olvad nagy-nagy könnyeket, a tananyag a teknőcöknél jó nehéz lehet.
Van angolna-nyelvóra és lavina és legörög, annyit tanul minden teknőc, hogy a végén bepörög, úgy bepörög, meg se szólal se sokszor, se néha, sok-sok művelt kicsi teknőc sok nyelven lesz néma.
A krokettben az ütővel egy labdát gurítasz egy kapun át. De itt ezen a krokettpályán kapuk helyett csupa katonák és labdák helyett sünök és a sün elszalad mielőtt ütöd, s az ütőd is utána fut, mert eleven flamingók az ütők.
A játékszerek játszanak, de akkor már nem is játékszerek, te megpróbálsz még játszani, de végül már örülsz, ha nézheted, és arra jön egy királynő és leüttetné mindenki fejét, de akkora a fejetlenség, nem parancs ez, csak üres beszéd.
Itt ilyen a krokett! Itt mindenki lökött! A Királynő meg egyenest a Lipótról szökött!
Itt ilyen a krokett! Micsoda alakok! Ha van még fejed, gyorsan vedd a kala-kalapod!
Itt ilyen a krokett! A labda elszalad! Az ütőd feje elfordul, a kezedbe harap!
Itt ilyen a krokett! Itt mindenki lökött! De labdát át a kapun itt még senki se lökött.
Itt sorra minden lábra kel és sorra felborul minden szabály, az értelemnek lába kél vagy szárnya nő és száll, mint egy madár, itt egy meg egyből nulla lesz, mert otthagy a labdád és az ütőd, és önálló játékba kezd a flamingód és vele a sünöd.
Itt ilyen a krokett! Itt mindenki lökött! A Királynő meg egyenest a Lipótról szökött!
Itt ilyen a krokett! Micsoda alakok! Ha van még fejed, gyorsan vedd a kala-kalapod!
Itt ilyen a krokett! A labda elszalad! Az ütőd feje elfordul, a kezedbe harap!
Itt ilyen a krokett! Itt mindenki lökött! De labdát át a kapun itt még senki se lökött.
Dingidungi magasan ül, Dingidungi hova röpül? Királyi lovak és dragonyosok nem szedik össze, ha lepotyogott.
Szoba, benne tükör: tükör, benne szoba. Csoda ez, vagy Alice? Alice vagy, ez csoda.
Vagyok ez is, az is, vagyok tükör-Alice, kettős fura szoba, minden csupa csoda.
Az is, ez is vagyok, Alice-tükör vagyok, szobák fura tere, csodák csuda helye.
Ez vagyok vagy az ott? Vagyok, aki vagyok. Ez is itt és az is. Tükör is meg Alice.
Itt állok én. én állok itt. Nézem magam. Valaki néz. üvegre írt képmás vagyok. Odarajzolt valami kéz.
Egy vagyok vagy kettő vagyok. Jel vagyok vagy dettó vagyok? Innentől vagy ettől vagyok? Hétfőtől vagy keddtől vagyok? Ez is vagyok, az is vagyok, tükörkép és Alice vagyok. Tükörkép és Alice vagyok. Ez is vagyok, az is vagyok.
Szoba, benne tükör: tükör, benne szoba. Csoda ez, vagy Alice? Alice vagy, ez csoda.
Vagyok ez is, az is, vagyok tükör-Alice, kettős fura szoba, minden csupa csoda.
Itt állok én. én állok itt. Nézem magam. Valaki néz. üvegre írt képmás vagyok. Odarajzolt valami kéz.
Egy vagyok vagy kettő vagyok. Jel vagyok vagy dettó vagyok? Innentől vagy ettől vagyok? Hétfőtől vagy keddtől vagyok? Ez is vagyok, az is vagyok, tükörkép és Alice vagyok. Tükörkép és Alice vagyok. Ez is vagyok, az is vagyok.
Király: Elloptad a lepényt!
Alice: A lepényt? A lepényt?
Király: Te voltál az!
Alice: Nem én! De nem én! De nem én!
Király: Jöjjenek a tanúk!
Alice: A tanúk? A tanúk?
Király: Minden kislány gyanús!
Alice: De gyanús? De gyanús?
Király: Mi a neved?
Alice: Alice!
Király: Csak Alice?
Alice: Csak Alice!
Király: Elloptad?
Alice: Hát alig!
Király: Csak alig?
Alice: Csak alig!
Király: Finom volt?
Alice: De nagyon!
Király: De nagyon?
Alice: De nagyon! Ha kérik, visszaadom! Ha tudom! Ha tudom!
Király: A bíróság az pártatlan, a vádlott néha ártatlan, a hóhér olykor értetlen, hogy mért maradtál sértetlen.
Alice: Oly bambák itt az esküdtek, mind fáradtak, mind petyhüdtek,
Király: de posztján áll a bíróság, és jellemzője a szívjóság.
Ketten: Hol így félnek, hol úgy félnek, de végül aztán ítélnek, bár fáradtak, bár petyhüdtek, de mégis ők az esküdtek.
Király: De te elloptad a lepényt!
Alice: A lepényt? A lepényt?
Király: Te voltál az!
Alice: Nem én! De nem én! De nem én!
Király: Jöjjenek a tanúk!
Alice: A tanúk? A tanúk?
Király: Minden kislány gyanús!
Alice: De gyanús? De gyanús?
Király: Mi a neved?
Alice: Alice!
Király: Csak Alice?
Alice: Csak Alice!
Király: Elloptad?
Alice: Hát alig!
Király: Csak alig?
Alice: Csak alig!
Király: Finom volt?
Alice: Jaj, nagyon!
Király: De nagyon?
Alice: De nagyon! Ha kérik, visszaadom! Ha tudom! Ha tudom!
Király: A bíróság az pártatlan, a vádlott néha ártatlan, a hóhér olykor értetlen, hogy mért maradtál sértetlen.
Alice: Oly bambák itt az esküdtek, mind fáradtak, mind petyhüdtek,
Király: de posztján áll a bíróság, és jellemzője a szívjóság.
Ketten: Hol így félnek, hol úgy félnek, de végül aztán ítélnek, bár fáradtak, bár petyhüdtek, de mégis ők az esküdtek.
Hol van Csodaország? Hol a csodában van? Hol visz ösvény, hol visz út és járt vagy járatlan?
Hol van Csodaország? Hol a csodában van? Itt van közel, kint a kertben, sőt, a szobában van.
Hogy lehet eljutni oda? Hol van a sok csuda csoda? Hol lesz kicsi a nagyból, hol lesz erdő az agyból? Hol szűnik meg a sok szabály, hol kezd beszélni a sok madár, hol kel életre a kártyakirály, hol lesz a kártyavárból igazi vár? Hogy lehet eljutni oda?
Itt van Csodaország, itt a fejemben van. Bárhol vagyok, megtalálom, itt van, bennem van.
Itt van Csodaország! éjjel az álomban. Ott lesz, ahol megtalálod ébren vagy álmodban.
Hogy lehet eljutni oda? Hol van a sok csuda csoda? Hol lesz kicsi a nagyból, hol lesz erdő az agyból? Hol szűnik meg a sok szabály, hol kezd beszélni a sok madár, hol kel életre a kártyakirály, hol lesz a kártyavárból igazi vár? Hogy lehet eljutni oda?